Életvédőnők


„Életvédőnők” címmel református védőnők találkozóját tartották a Hirdesd a gyógyító Igét! rendezvény sorozat részeként  február 26-án 15 órától a Nyíregyháza – Városi Református Egyházközség Kazettás Termében.

A védőnők az ember születésekor, a lelkipásztorok az ember újjászületésekor nyújtanak segítséget, kísérik az emberi élet legszebb pillanatait szeretetükkel. Különleges lehetőség mindkét hivatás, közel kerülhetünk családokhoz, beengednek minket az emberek az otthonaikba, életükbe.

Azt mondják, meglátszik az arcon, ha sokat mosolyog a szív. Ezen a pénteki napon láttam a szív mosolygását.

A délutánt Fekete Károly püspök áhítata nyitotta meg, melyben az ötezer ember megvendégelése evangéliumi törtnet kapcsán azt emelte ki püspök úr, hogy Jézus azt áldja meg, amink van, és abból építkezik ma is a közösség, ami rendelkezésünkre áll.

Adorján Gusztáv köszöntőjében munkatársakként és testvérként köszöntötte a találkozón megjelent védőnőket. A védőnők a családi élet épségének megóvásában és a gyermekvállalás örömének megélésében támogatják a magyar fiatal családokat. Főgondnok úr beszélt a születés csodájának szépségeiről, melyet mint szülész számtalanszor láthatott, és Isten nyilvánvaló jelenlétének tart ebben a világban.

A délután Dávidné Balázs Ildikó, megyei vezetővédőnő prezentációjával  folytatódott, aki a 100 éves védőnői szolgálat történetéről és céljairól, eredményeiről beszélt nekünk. Mondanivalóját színesítette a múltat idéző hangulatos fényképsorozat.

Az előadások sorát Rákóczi Ildikó, a DE Egészségügyi Karának oktatója zárta, aki a védőnők folyamatos szakmai fejlődésének jelentőségét, és a kortárs kultúra elvárásainak kihívásait szem előtt tartó értékteremtő munkáját, mint család és nemzetvédő tevékenységet mutatta fel.

Gaál Sándor esperes köszöntő szavai, valamint a nyírbátori lelkésznő, Tárnok Ferencné hozzászólása is azt erősítette meg, hogy mindannyinkat körülvettek nagyon kedves védőnők életünk során szeretetükkel, tapintatosságukkal és tudásukkal.

Tóth-Mihala Veronika


Kapu az egészséghez


Február 16-án a  Nyíregyháza – Városi Református Egyházközségben lelkésztestületi ülés keretében lelkipásztorok vallottak arról, mit jelentett a betegség az életükben. A beszélgetést Gál Judit kórházlelkész Gyógyító egyház-e a református egyház? című előadása nyitotta meg. A napot a Hirdesd a gyógyító Igét! című rendezvénysorozat egyik állomásaként szerveztük meg.

„Maga sose fogja fel, ami egyszerű, mindig hátul akar bemenni, holott elől a kapu.”  (Szabó Magda, Az ajtó, Európa, 2008. 144.)

Mintha Emerenc, Szabó Magda sepregető öregasszonya pirongató szavait intézné hozzám, úgy ültem a Nyíregyházi lelkésztalálkozón. Előlem is el akarja sepregetni a bajt a testvérek intő szava.

A betegség az életünk természetes velejárója. Tennünk kell hát az egészségünkért, de nem csak a betegségben. Küzdenünk kell az egészségünkért, amíg megvan. Nem a betegség elleni küzdelem a feladatunk, hanem az egészséges életmódért folytatott küzdelem, aminek az alapja az időbeosztás. A munka és a pihenés rendes aránya. S nem mutogathatunk másra, ha szétszalad az ujjaink közül az idő. Felettesre, gyülekezetre, elvárásokra. Mert nem azok felelősek értünk, hanem mi magunkért. Így lett kitalálva.

Tóth-Mihala Veronika


Református gyógyítók találkozója címmel református orvosok és lelkészek találkozóját tartották a Nyíregyháza – Városi Református Egyházközség Kazettás termében február 14-én 15 órai kezdettel. A találkozón 65 orvos, 35 lelkipásztor és 15 vendég vett részt. A találkozó a Hirdesd a gyógyító Igét! program sorozat keretén  belül került megrendezésre a Nyírségi Református Egyházmegye és a Tiszántúli Református Egyházkerület szervezésében.

„Az egoizmus semleges fogalom. Realizálódik benne az ember számára oly fontos önvédelmi ösztön. (…) De ha az egoizmust önmagára hagyjuk, az embert erős kelepcébe, a magány csapdájába zárja. Akivel ilyen történik, vagy szörnyeteggé válik, aki mániásan és automatikusan fogyaszt, amitől azonban már a legkisebb kielégülést sem kapja meg, vagy megbetegszik.”  (Ulickaja, Örökbecsű limlom, Magvető, 255.) A Krisztuskövetők közössége gyógyító közösség. A magány okozta betegségektől óv a gyülekezetbe tatozás, amely az emberi kapcsolatok sokféleségét, és az Istennel való közösség mélymagányt oldó hatását teszi elérhetővé.

Dr. Fekete Károly püspök nyitóáhítatában az imádság és megdicsőülés hegyéről alászálló Krisztust, mint gyógyítót és tanítót mutatta fel nekünk. Krisztus nem marad a hegyen, nem marad az égben, hanem eljön betegségeink, erőtlenségeink terébe, jelen van ma is életünkben, hangzott az üzenet.

Dr. Adorján Gusztáv főgondnok köszöntőjében arról beszélt, hogy fontosnak tartja az összetartozás élményének megélését, és azt a megerősítést, amelyet a hitélet nyújt az orvosoknak saját élethelyzeteikben. A főgondnok megvallotta, hogy ő is gyakran zsoltárt énekelve indul meg nehéz műtétek kihívásai elé.

Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója „Az orvos, mint lelkipásztor” című előadásában a gyógyítók hitéletére, spirituális töltekezésére, az irgalmasság lelkületének gyógyító, öngyógyító hatásaira, és a közösség, mint munkatársi, imádkozó közösség megtartó erejére hívta fel a figyelmünket.

Dr. Gaál Sándor esperes evangéliumi ízű „A lelkipásztor, mint orvos” című előadásában az Ige gyógyító erejének megtapasztalásáról tett  bizonyságot. Ahol Isten igéjét hirdetik és élik, abban az egyházban van gyógyulás.

Gál Judit kórházlelkész „A kórházlelkészi szolgálat, mint kapcsolat” című előadásban arról a spirituális kapcsolatteremtési lehetőségről beszélt, amelyet a betegség élethelyzete kínál mindannyiunknak. Judit nem csak beszélt erről a hídról, melyet a betegség krízise épít ki a menny és föld között, hanem meg is élhettük előadása közben ezt a kapcsolatot.

A találkozó olyan hozzászólásokkal ért véget, melyek egy-egy bizonyságát adták Isten minket gyógyító szeretetének jelenlétét.

Tóth-Mihala Veronika


Imahét Nyírmeggyesen


A világ keresztyénei január 17-24 között imahetet tartottak a Krisztus-hívők egységéért. Idén a Lettországban élő keresztyének nyújtottak segítséget összeállított anyagukkal, hogy minél több híd épüljön a különböző felekezetek között. A hét témájának ezt a címet választották: „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” ( 1. Péter 2,9. ) Nem véletlen, hiszen ez a bibliai mondat olvasható a legrégebbi lett keresztelőkúton, amely Meinhard püspök idejéből – a XII. századból - származik, és a főváros, Riga evangélikus székesegyházában található.

Nyírmeggyesen a reformátusok, a baptisták, a római és görög katolikusok, valamint az adventisták voltak együtt közös istentiszteleteken. A felekezet lelkipásztorai igehirdetéssel szolgáltak a gyülekezeti tagok Igét olvastak fel a Bibliából, valamint a nap témájához tartozó kérdéseket,  imádságokat. Volt, aki verset mondott, énekelt és éneket tanított.

A gyülekezeti házban, a templomban és az imaházban jelképeket vittek be a gyülekezet tagjai, s elhelyezték az úrasztalán: egy tányérban sót, egy égő gyertyát és a nyitott Bibliát.  Ezek láthatóan is kifejezik azokat a hatalmas cselekedeteket, amelyekre, mint keresztyének elhívattunk, hogy hirdessük az evangéliumot, a Jézus Krisztusban kapott örömhírt a világnak. Mind a világosság, mind a só olyan bibliai képek, amelyeket Jézus használ a hegyi beszédben: „Ti vagytok a föld sója!...Ti vagytok a világ világossága!” (Máté 5,13-16). Ezek a képek írják le keresztyén identitásunkat: Ti vagytok a só... Ti vagytok a világosság! Ezek a képek erősítenek meg keresztyén küldetésünkben, hogy                                     láthatatlan ( só ) és látható ( világosság ) módon, Isten segítségével és áldásával éljük meg a hétköznapokban: sónak és világosságnak lenni a világban!

 

Nyírmeggyes, 2016. január 24.

Pótor László református lelkipásztor








>
A Nyírségi Református Egyházmegye Ibrányi Idősek Otthona bemutatása

koszorú, virág- és sírcsokrok kötése...









Látogató számláló