Az Alfa Rádió a közelmúltban két riportot is rögzített Újfehértón, ide kattintva hallgathatók meg:

Váradi Sándornéval, az újfehértói református általános iskola és óvoda
intézmény-vezetőjével készült riport

Baracsi Istvánnal, az Újfehértói Református Egyházközség lelkipásztorával készült riport


Nyírmeggyesen történt...


72 óra kompromisszum nélkül

 

A 72 óra kompromisszumok nélkül programba a nyírmeggyesiek is bekapcsolódtak.

Pénteken az ifin megtartott egyeztetés után lelkesen indultunk október 11-én a faluba segítséget nyújtani. Csaknem 30-an / konfirmandusok, szülők, ifisek, felnőttek / gyűltünk össze reggel és a programot áhítattal kezdtük.

A Mai Igéből / amit aztán minden fiatal meg is kapott / szólt hozzánk Isten üzenete: „fogékonyak minden bölcsességre, taníthatók az ismeretekre, megértik a tudományt, és így alkalmasak arra, hogy majd a királyi palotában szolgálatba álljanak.” ( Dániel 1,4. ) Együtt elénekeltük a Hinni tanít Uram, kérni taníts…” kezdetű éneket.

Ezután kiosztottuk a feladatokat  és szorgosan kezdtük el a szüretelést, az előtető felszerelését, az almaszedést, a fa vágását és annak bepakolását. Ebédre mindenki végzett a rábízott feladattal és közösen fogyasztottuk el a finoman elkészített ebédet. Ebéd után elismételtük a reggel tanult Igét: az Isten emberre legyen, fogékony, tanítható és értse meg az Istentől jövő tudományt.

Ezt követően a templomkertben tevékenykedtünk, elhordtuk a halomba rakott Szamos homokot, az építési hulladékokat, felgereblyéztük a templomudvart. Istennek legyen hála nagyon sok munkát tudtunk elvégezni. Testileg kicsit fáradtan, de lelkileg feltöltődve tértünk haza otthonunkba.

Másnap az istentiszteleten beszámoltunk az elvégzett munkáinkról és elénekeltük a „Nem lesz egyedül a szívem többé…” kezdetű éneket.

Erdei Dóra ifis

 



Berekfürdőn táboroztunk

 

 

Hálás a szívem az Úrnak, hogy ismét egy tartalmas hetet tölthettünk el Berekfürdőn.  A megszokott környezetben  hamar rátaláltunk érkezés után a régi helyünkre.

 

Első nap már nyílt lehetőségünk kihasználni a fürdő kínálta kikapcsolódást. Jó volt egy kicsit pihenni a meleg vizes medencében, közben a gyerekek játékának örülni. Ment a „talpraverős”, a labdázás, (aminek nem mindig örültek a körben ülő vendégek), a hideg vizes medencében az úszkálás, labdacica, vízben ugrálás.

Istennek legyen hála, olyan gyerekek is voltak velünk, akik most vettek részt először ott, ezzel a közösséggel. Hamar feltalálták magukat, és éltek a tábor kínálta lehetőségekkel.

Az étkezések a tavalyihoz hasonlóan a Banyi csárdában történtek,  ahol a finom ételek mellett az esti órákban élő zene is szólt.

A testi táplálék mellett nagyon gazdag lelki táplálék éltetett minket.  Az Eszter könyvének megismerésével Eszter történetén keresztül a perzsák életébe pillanthattunk be. Köszönet érte a lelkész családnak, szemléletesen, érdekesen tárták elénk a Bibliában leírt eseményeket. Azon túl, hogy jól bevésődött minden részlet, rengeteget nevettünk, csodálkoztunk. A gyerekeknek is lehetőségük nyílt arra,  hogy a Bibliából szöveghűen olvashassák a leírt eseményeket.

Nagyon sokat énekeltünk, nagy örömmel tanulva új énekeket, felelevenítve a már jól ismerteket. Esténként a csoportos játék okozta derültség kovácsolta össze kis közösségünket.

Az „angyalkázás ” pedig átszőtte az egész hetet. Már hétfőn kihúztuk a nevét valakinek, akinek az angyalkájuk leszünk. Titokban kis kedveskedéseket, apró ajándékokat csempésztünk az alvóhelyére, vagy a székére, és hétvégére ki kellett találnia mindenkinek,  hogy ki  lepte őt meg a héten. A titkolódzás majdnem mindenkinek sikerült. Naponta alkottunk valami szépet a kézműves foglalkozásokon. A várat, kékfestő technikával díszített kötényeket láthatta is a gyülekezet.

A hét folyamán vendégek is színesítették estéinket. Szerda este a gyönyörű filmet, - mely Eszter történetéről szólt – két vendéggel nézhettük meg.  Majd a szalonnasütés és grillezés estéjén Pótor Áron tiszteletes úr látogatott el hozzánk családjával, kisfiai még színesebbé tették az egyébként is nagyon gazdag esti programot.

Mesélhetnék még, de bármennyien hallgatják, akkor is csak annak a 15 gyülekezeti tagnak az élménye marad, akik részesei voltak ennek az 5 napnak.

Én buzdítok mindenkit, hogy használja ki a lehetőséget jövőre,  ha lesz rá alkalom, mert testileg-lelkileg épülve, feltöltődve térhettünk vissza a hétköznapokba.

Köszönjük azoknak, akik fáradoztak azért, hogy jól érezhettük magunkat, legyen áldott jó Atyánk,  hogy vigyázott reánk!

Balogh Sándorné presbiter, Nyírmeggyes


Rövid áttekintés a templom külső felújításáról

Azt hiszem minden gyülekezeti tag kívánságával találkozott az a presbitériumi döntés, hogy ebben az évben szeretnénk a templom külső falát felújítani.

A külső vakolat 1-2 méter magasságban részben vagy teljesen lehullott és sokan kérdezgették kétségbeesve mi lesz ezzel, mikor lesz rendben? Ez évi költségvetésünkben beterveztük a felújítást, de azt is láttuk, hogy a szükséges pénz csak évvégére fog rendelkezésünkre állni, miután az egyházfenntartási járulékok befizetésre kerülnek, a munkát viszont csak jó időben tehát, nyáron lehet elvégezni. Adakozást hirdettünk a felújítási munkákra, tudva azt, hogy a gyülekezeti tagoknak fontos az Isten háza. „A jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Kor.9.7) Az őri református gyülekezet is segítségünkre sietett megígérve, hogy a hiányzó összeget kamatmentes kölcsön formájában rendelkezésünkre bocsátja. Miután eldöntöttük, hogy a külső falat az eresz magasságig teljesen felújítjuk, árajánlatokat kértünk. Az árajánlatok közül kiválasztottuk a legkedvezőbbet. Persze egy felújítás mindig hoz előre nem látható munkákat és kiadásokat is. El kellett döntenünk a nagykar feljáró sorsát amely újabb költséget jelentett. Új ajtó a feljáróhoz, új villanyóra doboz, előtetők, rámpa és más apróságok. A vállalkozóval átbeszéltük a munkákat. Ő nagyon rugalmasan állt a változtatásokhoz a plusz munkákhoz is ami nem volt benne az árajánlatban, így bizalommal kezdhettük el a felújítást. Persze sokszor eszembe jutott a 127. zsoltár első sora; „Ha az Úr nem építi a házat hiába fáradoznak az építők”.

Mindeközben az előző évben megnyert ( MVH-s ) pályázati munka is befejeződött és megtörtént az átvétel a Műemlékvédelmi Hivatal részéről és megkaptuk a használatbavételi engedélyt.

Az új munkánknál a költségvetésben 300.000 Ft-al szerepelt a vakolat leverése és a fuga tisztítása. A gyülekezet ennek a munkának az elvégzését magára vállalta, hogy ezzel is csökkentsük a kiadásunkat, illetve hátha fedezi a pluszmunkák költségeit.

Ennek a munkának június elején kezdtünk hozzá és hétvégeken illetve esténként végeztük el. Nagyon kemény munka volt, de akik ott voltak örömmel és jókedvvel végezték. Két szombaton finom ebédet is kaptunk. Július elején átadtuk a terepet a vállalkozónak, aki kisebb csúszással elkezdte a munkát. Kovács István műszaki ellenőr folyamatosan tartotta a kapcsolatot velünk és a vállalkozóval is.

Köszönet az ő lelkiismeretes munkájáért  melyért nem fogadott el tiszteletdíjat sem. Közben el-készült a villanyóra doboz és be is lett építve, majd megrendelésre került a nagykar feljáró ajtaja és a két előtető a karácsony előtt beszerelt új bejárati ajtók fölé. Minden nap figyelgették a gyülekezeti tagok is, hogy halad a munka és kérdezgették mikor fejeződik be a felújítás.

Elkészültek a falak és következtek a pillérek. A megbeszélteknek megfelelően készítettek egy mintát az egyik pilléren. Miután jóváhagytuk, a többit is befedték cseréppel. Különleges képet fest így a templom, kiemeli azt az oldalát ahol ezek a támasztó pillérek át lettek formálva. A munka befejeztével a presbiterek megszemlélték a megújult falakat és ezek után lett kifizetve a még hátralevő összeg.

A gyülekezet nagyon lelkesen adakozott a felújítás közben és azóta is. Így ha az Úr továbbra is velünk marad és megsegít bennünket ez év végén visszatudjuk fizetni az őri gyülekezettől kapott kölcsönt, és az anyagi helyzetünk is stabil marad.

Én biztos vagyok abban, hogy az Úr sokszorosan visszaadja, vagy már előre megkaptuk azt amit odaszánunk a templomfelújításra vagy bármilyen más gyülekezeti alkalomra, munkavégzésre. Köszönet illesse azokat is akik valamilyen eszközzel, géppel segítettek. Szeptemberre készült el teljesen és már csak az egyik előtető felszerelése van hátra. A fizikai munkán és az adakozáson kívül sok-sok imádság is kísérte a munkánkat. Hordozzuk imádságban további munkáinkat és imád-kozzuk Dáviddal együtt, hogy „Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.” (Zsolt.103.2)

Talabos Endre gondnok, Nyírmeggyes



Szilvalekvárfőzés a nyírmeggyesi gyülekezetben

Egyik presbiteri gyűlésen vetődött fel a szilvalekvárfőzésnek a gondolata  - a templomfelújítás javára, hasonlóan a csigacsináláshoz.

Elérkezett a szilva érésének, szüretelésének ideje. Tiszteletes úr augusztus 28-án, a csütörtöki istentiszteleten megkérdezte a gyülekezet véleményét, majd vasárnap kihirdette, hogy hétfőn 13 órától közös szilvalekvár főzés lesz. A teljes bevételt a templom felújítására fordítjuk, s aki tud, szeretettel várjuk a segítségét.

Hétfőn délután szorgos csapat gyűlt össze a parókia kertben, s elvégezték a szilva szedését. Az udvaron történt a mosás, válogatás, magvazás, darálás. A villanyos daráló is nagy segítség volt! Másnap korán reggel megtörtént az üstök, kavarók beállítása, amihez elkelt a férfiak segítsége is. A reggeli áhítatot a három üst mellett tartottuk meg: énekkel, imádsággal, Isten Igéjével kértünk áldást a további munkánkhoz is.

Finom pogácsával, süteménnyel kedveskedtek asszonytestvéreink, de nem volt hiány reggeliben, üdítőben, ebédben, szódában, s kávéban se. Jó beszélgetésre volt lehetőség a kavarás közben. Mivel többen is voltunk megtörtént a kertben a burgonya felszedése, s kiválogatása is.

 

Délután fél ötre kifőtt a szilvalekvár, amit fazekakba szedtünk ki. A következő napokban a szépen feldíszített üvegekbe raktuk bele a 68 kg lekvárt. Jó egy hét alatt elfogyott, a teljes bevétel 117.700 Ft. lett! Jó összeg volt ez a templomfelújítás kiadásaihoz.

 

 

Hála Istennek jó szervezéssel és odaszánással több, mint húsz fő vette ki a részét ebből a munkából. Köszönet mindazoknak, akik részt vállaltak ebben a szolgálatban. Megfogalmazódott bennünk, hogy az elkövetkező években is szeretnénk megismételni a szilvalekvár főzését.

 


Fecske Lajosné presbiter, Nyírmeggyes













>
A Nyírségi Református Egyházmegye Ibrányi Idősek Otthona bemutatása

koszorú, virág- és sírcsokrok kötése...









Látogató számláló