Kálvin Kupa IV. asztalitenisz verseny hittanos tanulók részére


Tíz település negyvennégy versenyzője vett részt november 8-án Nyírbátorban a Nyírségi Református Egyházmegye asztalitenisz-bajnokságán, a IV. Kálvin Kupán.

A Nyírségi Református Egyházmegye Katechetikai Bizottsága által 2009-ben életre hívott kezdeményezés elnyerte a résztvevők tetszését, hiszen negyedik alkalommal mérkőzhettek meg egymással az asztalitenisz sportágat szerető versenyzők.

Tárnok Ferenc helyi lelkipásztor testvérünk áhitatát követően Dr. Gaál Sándor esperes úr köszöntötte a résztvevőket és kívánt eredményes versenyt a napra.

A négy kategóriában megrendezett viadalon nemcsak jól érezték magukat a résztvevők, hanem színvonalas mérkőzéseket játszva dőltek el a helyezések sorsai. Gratulálunk a kategóriák győzteseinek és természetesen minden résztvevőnek!

 

Győztesek:

I. asztalitenisz kategória – igazolt versenyzők:

1. helyezett: Szeles Kristóf Nyírbátor

2. helyezett: Laskai Írisz Nyíregyháza

3. helyezettek: Virág Tamás Nyírbátor, Vadon Dániel Nyírbátor

II. asztalitenisz kategória – lány versenyzők:

1. helyezett: Magyar Heni Nyíregyháza

2. helyezett: Magera Gréta Nyíregyháza

3. helyezettek: Magyar Zsuzsa Nyíregyháza, Majláth Virág Apagy

III. asztalitenisz kategória – alsó tagozatos fiú versenyzők:

1. helyezett: Polgári Balázs Apagy

2. helyezett: Virág Bence Nyírbátor

3. helyezettek: Képíró Tamás Nyírbátor, Komlósi Máté Nyírmeggyes

IV. asztalitenisz kategória – felső tagozatos fiú versenyzők:

1. helyezett: Pintye Miklós Apagy

2. helyezett: Nagy Krisztián Nyírbátor

3. helyezettek: Sarka László Apagy, Mizsei Marcell Nyírbátor

Kozma Mihály lelkipásztor (Apagy)

 


Berekfürdői csendes-pihenő hét

 


 

A Nyírségi Református Egyházmegye 2014. október 13 – 17 között tartotta csendes-pihenő hetét Berekfürdőn a Megbékélés Háza Református Képzési és Konferencia Központjában.

Erre az alkalomra 26 gyülekezetből 136 résztvevő érkezett. Ennek a hétnek a központi témája az egészség volt. Ezt jártuk körbe szakmai szempontokból és igei alapon. Segítségünkre voltak a téma kibontásában, megértésében a meghívott hitben járó orvosok és egyházmegyénk fiatal lelkészei. Csendes hetünkön hallhattuk, hogy a hit és az orvostudomány összhangban vannak, kiegészítik egymást. A Biblia több helyen foglalkozik a testi betegségek gyógyításával, az orvosok rámutattak arra, hogy mennyivel könnyebben gyógyulnak azok, akik hittel tudják elfogadni betegségüket.

 

A nyitó áhítatot Dr. Gaál Sándor esperes tartotta a Lukács 7,1-10 alapján: Jézus meggyógyítja a kapernaumi százados szolgáját. Hangsúlyozta, hogy ez a százados hallott Jézus gyógyító hatalmáról és tudatosan kereste a vele való találkozást. Sok jót tett a zsidó néppel, ezért méltónak találták, hogy segítsen Jézus a szolgáján. Maga a százados nem tartotta saját magát méltónak, hogy hajlékába menjen Jézus, de hitte, már a szava is gyógyít. Jézus nagyra értékelte ezt a magát méltatlan bűnösnek tartó embert és kérését meghallgatta, meggyógyította szolgáját. Jézus azt segíti, aki ráébred arra, hogy kegyelemre szoruló bűnös, elismeri méltatlanságát és akkor ő felemeli.

 

Esperes úr a hét programjának vezetésével Szabó Pál Nyírtelek – Rakamaz missziói egyházközségek lelkészét és feleségét Szabóné Kovács Márta  egyházmegyei missziói lelkészt bízta meg. Rajtuk kívül szolgálók voltak - akik az áhítatokat tartották és az énekeket hangszeres kísérettel tanították: Nagy József nyírpazonyi, Szvoren Attila vasmegyeri-tiszarádi, Sinkó-Páricsi Babett hodászi-kántorjánosi, Bodnár Máté besenyődi-magyi-leveleki lelkészek és Lipták Pál újfehértói nyugdíjas lelkész. Szolgálatuk felölelte a 38 éve beteg gyógyítását a Betesda tavánál, a naini ifjú feltámasztását, sok vak, sánta, leprás süket gyógyítását, a gonosz lelkektől való szabadítást.

 

Meghívott előadónk Kállai Imre Debrecen Mester-utcai segédlelkész, aki most szigorló orvos, Hit-Lélek-Egészség címmel tartott előadást. Gál Judit, debreceni kórházi lelkész előadásának címe: Betegágyban és a betegágy mellett a keresztyén ember lehetősége és felelőssége.

Dr. Imre Sándor geriáter szakorvos - aki a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka- előadása sokrétű volt. Szólt az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás jelentőségéről a jövő társadalmában, az öregedés titkának vizsgálatáról, az örvendező aktív idős korról.

Mindegyik előadó lehetőséget adott előadása után kérdések feltevésére, hozzászólásokra, így élénk beszélgetés alakult ki a témával kapcsolatban. Előadásukban közös volt, hogy szorosan kapcsolódott mondanivalójuk a Biblia alapvető igazságaihoz: a testi gyógyítást mindig lelki gyógyulás követi. Itt is közel volt a kettő egymáshoz, hiszen a berekfürdői gyógyvíz naponkénti használata sokak számára jelentett felüdülést, megerősödést testileg, az áhítatok és előadások figyelmes hallgatása pedig lelki életünk megújítására szolgáltak. Az egész heti alkalom lényegének összefoglalására az egyik résztvevő vallomása álljon itt: először vettem részt ilyen csendes héten, nagyon boldog vagyok, mert lelkileg megújultam, befogadtam a szívembe Jézus Krisztust, semmi más nem számít az életemben, csak Ö.

 

A szervezők lehetőséget biztosítottak egymás jobb megismerésére is, így került sor két egymást követő estén a gyülekezetek bemutatkozására. Minden gyülekezet felsorolta azokat az eseményeket a közelmúltból, amelyekért hálásak lehetnek. Játékos vetélkedőt is rendeztek, amelynek témája egyházmegyénk élete volt, részben a statisztika tükrében, részben templomaink ismeretében, illetve szervezeti felépítésében. Egy délutánt közös énekléssel töltöttünk, ahol mindenki kérhetett az itt tanult és gyakorolt énekek közül. Így egy igazi, vidám közösséggé kovácsolódtunk össze. Minden napot reggeli tornával kezdtünk, amely hozzá segített testi-lelki frissességünk megőrzéséhez.

 

Istennek vagyunk hálásak, mert ismét lehetővé tette számunkra, hogy ilyen sokan részt vegyünk az immár hagyományossá vált csendes-pihenő hetünkön, kreatív, tettre kész együtt működni tudó és akaró fiatal lelkészeket adott ennek az alkalmi nagy gyülekezetnek. Nem hiányzott a játékos jókedv, a komoly odafigyelés az igére, a fegyelmezett magatartás. A nyárias időjárás csak ráadás volt mindezekre a pihenni vágyók és a fürdőzők nagy örömére. Köszönjük Egyházkerületünknek a részvétel költségeihez a jelentős hozzájárulást és a Megbékélés Háza dolgozóinak a kellemes környezet és a finom falatok biztosítását. Köszönjük Fitos Istvánnak, a Tiszavasvári Gyülekezet tagjának, hogy egész héten kamerájával éberen figyelt bennünket és lehetővé tette, hogy kép és hanganyagon ismét átélhessük áldott hetünk minden eseményét. Végül, de nem utolsó sorban Dr. Gaál Sándor esperesünknek vagyunk hálásak, hogy a túljelentkezések ellenére sem kellett senkinek sem lemondania erről a hétről, mert jó szervezésének köszönhetően biztosította a szomszédos Hotel Parkban a Megbékélés Házából kiszorultak kényelmes elhelyezését.

Horváth Csaba egyházmegyei gondnok

 


Körzeti Presbiteri Csendesnap Vasmegyeren

 


 

2014. október 26-án Körzeti Presbiteri Csendesnap volt Vasmegyeren. Tíz gyülekezetből több mint százan vettek részt ezen az alkalmon. Nem csupán presbiterek, hanem gyülekezeti tagok is érdeklődést mutattak a nap programjai iránt. A központi téma a gyász volt.

A kezdő áhítatot Szabóné Kovács Márta egyházmegyei missziói lelkésznő tartotta. Az igei csendesség után Dr. Bodó Sára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára tartott előadást „Reformátusként gyászolni” címmel. A szeretetteljes hangvételű tanításában egy olyan gyászolási módot mutatott be, mely biblikus, református és távol áll a ma köztudatban lévő tévhitektől, rossz szokásoktól. Az előadást nagy érdeklődés övezte.

A helyi általános iskolában előkészített állófogadás után, a délután bizonyságtétellel kezdődött. Victor Jánosné lelkésznőt meghatódva hallgatta a közösség, miközben arról beszélt, hogy gyermekeivel együtt hogyan éli meg hittel és reménységgel a földi életből hirtelen eltávozott férje hiányát. Németh Áron, a debreceni református teológia tanársegédje „Az Ószövetség halálhoz való viszonyulása” című előadásában átfogó képet adott az ószövetségi ember gyászáról, halálról való gondolkodásáról. Az előadónak feltett kérdések révén

kialakult közös beszélgetést Halascsák István presbiter bizonyságtétele követte. Feleségével együtt közösen szóltak arról, hogyan változtatta meg Isten az életét, és hogy Megváltójához való ragaszkodása milyen erőforrássá lett számára mikor tragikus baleseteben elveszítette unokáját.

Az őszinte és mély érzésű bizonyságtétel után, Györkené Csákány Marianna előadására került sor, aki Kárpátaljáról érkezett. Gitárjátékkal kísért énekhangjával meghatotta és gyönyörködtette a hallgatóságot. A közös együttlétet az Apostoli Hitvallás elmondásával zártuk, így is megerősödve keresztyén református hittudatunkban. Istennek legyen hála ezért a lelki kincseket és csendességet nyújtó napért.

Szvoren Attila lelkész

 


Az Alfa Rádió a közelmúltban két riportot is rögzített Újfehértón, ide kattintva hallgathatók meg:

 

Váradi Sándornéval, az újfehértói református általános iskola és óvoda
intézmény-vezetőjével készült riport

Baracsi Istvánnal, az Újfehértói Református Egyházközség lelkipásztorával készült riport


Nyírmeggyesen történt...


72 óra kompromisszum nélkül

 

A 72 óra kompromisszumok nélkül programba a nyírmeggyesiek is bekapcsolódtak.

Pénteken az ifin megtartott egyeztetés után lelkesen indultunk október 11-én a faluba segítséget nyújtani. Csaknem 30-an / konfirmandusok, szülők, ifisek, felnőttek / gyűltünk össze reggel és a programot áhítattal kezdtük.

A Mai Igéből / amit aztán minden fiatal meg is kapott / szólt hozzánk Isten üzenete: „fogékonyak minden bölcsességre, taníthatók az ismeretekre, megértik a tudományt, és így alkalmasak arra, hogy majd a királyi palotában szolgálatba álljanak.” ( Dániel 1,4. ) Együtt elénekeltük a Hinni tanít Uram, kérni taníts…” kezdetű éneket.

Ezután kiosztottuk a feladatokat  és szorgosan kezdtük el a szüretelést, az előtető felszerelését, az almaszedést, a fa vágását és annak bepakolását. Ebédre mindenki végzett a rábízott feladattal és közösen fogyasztottuk el a finoman elkészített ebédet. Ebéd után elismételtük a reggel tanult Igét: az Isten emberre legyen, fogékony, tanítható és értse meg az Istentől jövő tudományt.

Ezt követően a templomkertben tevékenykedtünk, elhordtuk a halomba rakott Szamos homokot, az építési hulladékokat, felgereblyéztük a templomudvart. Istennek legyen hála nagyon sok munkát tudtunk elvégezni. Testileg kicsit fáradtan, de lelkileg feltöltődve tértünk haza otthonunkba.

Másnap az istentiszteleten beszámoltunk az elvégzett munkáinkról és elénekeltük a „Nem lesz egyedül a szívem többé…” kezdetű éneket.

Erdei Dóra ifis

 



Berekfürdőn táboroztunk

 

 

Hálás a szívem az Úrnak, hogy ismét egy tartalmas hetet tölthettünk el Berekfürdőn.  A megszokott környezetben  hamar rátaláltunk érkezés után a régi helyünkre.

 

Első nap már nyílt lehetőségünk kihasználni a fürdő kínálta kikapcsolódást. Jó volt egy kicsit pihenni a meleg vizes medencében, közben a gyerekek játékának örülni. Ment a „talpraverős”, a labdázás, (aminek nem mindig örültek a körben ülő vendégek), a hideg vizes medencében az úszkálás, labdacica, vízben ugrálás.

Istennek legyen hála, olyan gyerekek is voltak velünk, akik most vettek részt először ott, ezzel a közösséggel. Hamar feltalálták magukat, és éltek a tábor kínálta lehetőségekkel.

Az étkezések a tavalyihoz hasonlóan a Banyi csárdában történtek,  ahol a finom ételek mellett az esti órákban élő zene is szólt.

A testi táplálék mellett nagyon gazdag lelki táplálék éltetett minket.  Az Eszter könyvének megismerésével Eszter történetén keresztül a perzsák életébe pillanthattunk be. Köszönet érte a lelkész családnak, szemléletesen, érdekesen tárták elénk a Bibliában leírt eseményeket. Azon túl, hogy jól bevésődött minden részlet, rengeteget nevettünk, csodálkoztunk. A gyerekeknek is lehetőségük nyílt arra,  hogy a Bibliából szöveghűen olvashassák a leírt eseményeket.

Nagyon sokat énekeltünk, nagy örömmel tanulva új énekeket, felelevenítve a már jól ismerteket. Esténként a csoportos játék okozta derültség kovácsolta össze kis közösségünket.

Az „angyalkázás ” pedig átszőtte az egész hetet. Már hétfőn kihúztuk a nevét valakinek, akinek az angyalkájuk leszünk. Titokban kis kedveskedéseket, apró ajándékokat csempésztünk az alvóhelyére, vagy a székére, és hétvégére ki kellett találnia mindenkinek,  hogy ki  lepte őt meg a héten. A titkolódzás majdnem mindenkinek sikerült. Naponta alkottunk valami szépet a kézműves foglalkozásokon. A várat, kékfestő technikával díszített kötényeket láthatta is a gyülekezet.

A hét folyamán vendégek is színesítették estéinket. Szerda este a gyönyörű filmet, - mely Eszter történetéről szólt – két vendéggel nézhettük meg.  Majd a szalonnasütés és grillezés estéjén Pótor Áron tiszteletes úr látogatott el hozzánk családjával, kisfiai még színesebbé tették az egyébként is nagyon gazdag esti programot.

Mesélhetnék még, de bármennyien hallgatják, akkor is csak annak a 15 gyülekezeti tagnak az élménye marad, akik részesei voltak ennek az 5 napnak.

Én buzdítok mindenkit, hogy használja ki a lehetőséget jövőre,  ha lesz rá alkalom, mert testileg-lelkileg épülve, feltöltődve térhettünk vissza a hétköznapokba.

Köszönjük azoknak, akik fáradoztak azért, hogy jól érezhettük magunkat, legyen áldott jó Atyánk,  hogy vigyázott reánk!

Balogh Sándorné presbiter, Nyírmeggyes


Rövid áttekintés a templom külső felújításáról

Azt hiszem minden gyülekezeti tag kívánságával találkozott az a presbitériumi döntés, hogy ebben az évben szeretnénk a templom külső falát felújítani.

A külső vakolat 1-2 méter magasságban részben vagy teljesen lehullott és sokan kérdezgették kétségbeesve mi lesz ezzel, mikor lesz rendben? Ez évi költségvetésünkben beterveztük a felújítást, de azt is láttuk, hogy a szükséges pénz csak évvégére fog rendelkezésünkre állni, miután az egyházfenntartási járulékok befizetésre kerülnek, a munkát viszont csak jó időben tehát, nyáron lehet elvégezni. Adakozást hirdettünk a felújítási munkákra, tudva azt, hogy a gyülekezeti tagoknak fontos az Isten háza. „A jókedvű adakozót szereti az Isten” (2Kor.9.7) Az őri református gyülekezet is segítségünkre sietett megígérve, hogy a hiányzó összeget kamatmentes kölcsön formájában rendelkezésünkre bocsátja. Miután eldöntöttük, hogy a külső falat az eresz magasságig teljesen felújítjuk, árajánlatokat kértünk. Az árajánlatok közül kiválasztottuk a legkedvezőbbet. Persze egy felújítás mindig hoz előre nem látható munkákat és kiadásokat is. El kellett döntenünk a nagykar feljáró sorsát amely újabb költséget jelentett. Új ajtó a feljáróhoz, új villanyóra doboz, előtetők, rámpa és más apróságok. A vállalkozóval átbeszéltük a munkákat. Ő nagyon rugalmasan állt a változtatásokhoz a plusz munkákhoz is ami nem volt benne az árajánlatban, így bizalommal kezdhettük el a felújítást. Persze sokszor eszembe jutott a 127. zsoltár első sora; „Ha az Úr nem építi a házat hiába fáradoznak az építők”.

Mindeközben az előző évben megnyert ( MVH-s ) pályázati munka is befejeződött és megtörtént az átvétel a Műemlékvédelmi Hivatal részéről és megkaptuk a használatbavételi engedélyt.

Az új munkánknál a költségvetésben 300.000 Ft-al szerepelt a vakolat leverése és a fuga tisztítása. A gyülekezet ennek a munkának az elvégzését magára vállalta, hogy ezzel is csökkentsük a kiadásunkat, illetve hátha fedezi a pluszmunkák költségeit.

Ennek a munkának június elején kezdtünk hozzá és hétvégeken illetve esténként végeztük el. Nagyon kemény munka volt, de akik ott voltak örömmel és jókedvvel végezték. Két szombaton finom ebédet is kaptunk. Július elején átadtuk a terepet a vállalkozónak, aki kisebb csúszással elkezdte a munkát. Kovács István műszaki ellenőr folyamatosan tartotta a kapcsolatot velünk és a vállalkozóval is.

Köszönet az ő lelkiismeretes munkájáért  melyért nem fogadott el tiszteletdíjat sem. Közben el-készült a villanyóra doboz és be is lett építve, majd megrendelésre került a nagykar feljáró ajtaja és a két előtető a karácsony előtt beszerelt új bejárati ajtók fölé. Minden nap figyelgették a gyülekezeti tagok is, hogy halad a munka és kérdezgették mikor fejeződik be a felújítás.

Elkészültek a falak és következtek a pillérek. A megbeszélteknek megfelelően készítettek egy mintát az egyik pilléren. Miután jóváhagytuk, a többit is befedték cseréppel. Különleges képet fest így a templom, kiemeli azt az oldalát ahol ezek a támasztó pillérek át lettek formálva. A munka befejeztével a presbiterek megszemlélték a megújult falakat és ezek után lett kifizetve a még hátralevő összeg.

A gyülekezet nagyon lelkesen adakozott a felújítás közben és azóta is. Így ha az Úr továbbra is velünk marad és megsegít bennünket ez év végén visszatudjuk fizetni az őri gyülekezettől kapott kölcsönt, és az anyagi helyzetünk is stabil marad.

Én biztos vagyok abban, hogy az Úr sokszorosan visszaadja, vagy már előre megkaptuk azt amit odaszánunk a templomfelújításra vagy bármilyen más gyülekezeti alkalomra, munkavégzésre. Köszönet illesse azokat is akik valamilyen eszközzel, géppel segítettek. Szeptemberre készült el teljesen és már csak az egyik előtető felszerelése van hátra. A fizikai munkán és az adakozáson kívül sok-sok imádság is kísérte a munkánkat. Hordozzuk imádságban további munkáinkat és imád-kozzuk Dáviddal együtt, hogy „Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.” (Zsolt.103.2)

Talabos Endre gondnok, Nyírmeggyes



Szilvalekvárfőzés a nyírmeggyesi gyülekezetben

Egyik presbiteri gyűlésen vetődött fel a szilvalekvárfőzésnek a gondolata  - a templomfelújítás javára, hasonlóan a csigacsináláshoz.

Elérkezett a szilva érésének, szüretelésének ideje. Tiszteletes úr augusztus 28-án, a csütörtöki istentiszteleten megkérdezte a gyülekezet véleményét, majd vasárnap kihirdette, hogy hétfőn 13 órától közös szilvalekvár főzés lesz. A teljes bevételt a templom felújítására fordítjuk, s aki tud, szeretettel várjuk a segítségét.

Hétfőn délután szorgos csapat gyűlt össze a parókia kertben, s elvégezték a szilva szedését. Az udvaron történt a mosás, válogatás, magvazás, darálás. A villanyos daráló is nagy segítség volt! Másnap korán reggel megtörtént az üstök, kavarók beállítása, amihez elkelt a férfiak segítsége is. A reggeli áhítatot a három üst mellett tartottuk meg: énekkel, imádsággal, Isten Igéjével kértünk áldást a további munkánkhoz is.

Finom pogácsával, süteménnyel kedveskedtek asszonytestvéreink, de nem volt hiány reggeliben, üdítőben, ebédben, szódában, s kávéban se. Jó beszélgetésre volt lehetőség a kavarás közben. Mivel többen is voltunk megtörtént a kertben a burgonya felszedése, s kiválogatása is.

 

Délután fél ötre kifőtt a szilvalekvár, amit fazekakba szedtünk ki. A következő napokban a szépen feldíszített üvegekbe raktuk bele a 68 kg lekvárt. Jó egy hét alatt elfogyott, a teljes bevétel 117.700 Ft. lett! Jó összeg volt ez a templomfelújítás kiadásaihoz.

 

 

Hála Istennek jó szervezéssel és odaszánással több, mint húsz fő vette ki a részét ebből a munkából. Köszönet mindazoknak, akik részt vállaltak ebben a szolgálatban. Megfogalmazódott bennünk, hogy az elkövetkező években is szeretnénk megismételni a szilvalekvár főzését.

 


Fecske Lajosné presbiter, Nyírmeggyes













>
A Nyírségi Református Egyházmegye Ibrányi Idősek Otthona bemutatása

koszorú, virág- és sírcsokrok kötése...









Látogató számláló