Részletes beszámoló a Csendes-pihenő hetünk programjáról.

Sipos Brigitta kedd reggeli áhítatában az Ap Csel 5,1-11 alapján Anániás és Szafira történetével azt hangsúlyozta, hogy mekkora a felelőssége a keresztyén embernek a családban, a gyülekezetben, a lakó környezetben. Isten számon kéri tőlünk a felelősséget. Felajánlásaink szívből jöjjenek, egymást segítőek legyünk.

 

A lelkésznő kedden délelőtt előadást is tartott a reformáció női alakjai közül Árva Bethlen Katáról. Ismertette vetített képes prezentációjában a 16-18 század történelmi helyzetét, a kor neves uralkodóit, politikusait bemutatta. A nemzet nagyasszonyának sokoldalúságát kiemelte, aki sokat szenvedett, de Istenben bízott. Értett a nagybirtok vezetéséhez, kertészkedéshez, szőlő műveléshez, lótenyésztéshez, mészégetéshez, szíjgyártáshoz, gyertyaöntéshez, ismerte a gyógynövényeket, hímző iskolát vezetett, úrvacsorai terítőket ajándékozott, pénzzel segítette a gyülekezeteket az építkezésekben, támogatta a tanulásban a lelkészeket, diákokat. Nagy könyvtára volt.

 

Pótor László kedd esti áhítatában Sámuel első könyve 30. része alapján Dávid harcáról beszélt, hogyan mentette meg a rabló csapatok fogságából az elhurcolt embereket. Dávid nagyon erőtlen volt, ezért az Urat kérdezte meg, hogyan szabadítsa ki szeretteit a gonoszok markából. Az Úr válaszolt, a szabadítás megtörtént. Mi is sokszor ki vagyunk téve emberi támadásoknak, de nem vagyunk felkészültek. A lelkünk is ki van téve támadásoknak, a Sátán folyton összezavar bennünket, a mi harcunk a sötétség, szellemi hatalmasságok ellen folyik. Fontos: az életünk védelem alatt kell, hogy legyen. Jézus Krisztus nélkül nem tudjuk magunkat megvédeni. Ha tart az erőtlenségünk, hasonlóak vagyunk Dávidhoz. Jézus azért jött, hogy elvegye az erőtlenségünket, az ő szeretetét adja. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” Kérdés, fontos-e számunkra Isten akarata? Hogyan látom meg Isten akaratát? Igéjében. Ma is megmutatja az útját, ha kérjük.

 

Szerda reggel ismét Pótor László tartotta az áhítatot az Ap Csel 6,1-7 alapján a hét diakónus kiválasztásáról. A 12 tanítványnak igen megszaporodott a feladata a megnövekedett gyülekezetben. Zúgolódás támadt, mert ellátatlanok maradtak az özvegyasszonyok, miközben az igehirdetés is csorbát szenvedett. Ezért bölcsen úgy határozott a közösség, hogy 7 gondozóval megnövelik a szolgálók számát, így több idő jut az ige hirdetésére, az imádkozásra, a tanításra. Ez az őszinte problémamegoldás mindenkinek tetszett, és a végeredmény: „Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma...” Sok esetben azért nő a feszültség a gyülekezeteinkben, mert nem merjük elmondani a problémáinkat. Jó az ige fényében megállni, legyen változás az életünkben. A személyes intés előre viszi a gyülekezet életét. Mi a következménye, ha elmondjuk a véleményünket? A fő cél: Istennek kell elmondani a problémáinkat. Az Úr munkájának a jellemzői: jó bizonyosság telve bölcsességgel, hittel Szent- lélekkel. Az anyagi segítség nyújtáson kívül lelki segítség is kell. Ma is el kell fogadni a tanácsokat, elkötelezett emberek kellenek. A tanítványok feladata: imádkozás, tanítás, elmenni a misszióba, az ige minél több emberhez jusson el. A reformáció jelentősége: Bibliát adni az emberek kezébe. Lássuk meg a feladatunkat, segítsük a lelkészeket, azt csináljuk, amit kell tennünk.

 

Szerda délelőtt  Deák Attila Középkori templomok útja  címen tartott  vetített képes előadást.

A Reformáció forrásvidékére kalauzolt bennünket, amely a valaha egy történeti régiót alkotó Északkelet-Magyarország, Kárpátalja, valamint a Partium északi részének középkori egyházi és kulturális örökségét mutatja be. A tematikus túraútvonal az elmúlt évek során rendkívül dinamikusan fejlődött és bővült, mára az egyik legjelentősebb tematikus túraútvonal a Kárpát-medencében.

A Középkori templomok útját örökségtúrák szegélyezik, amelyek a Felső-Tisza-vidék, a Nyírség és a Partium leglátványosabb kulturális örökségeit fűzik láncra. Az örökségtúrák olyan útvonalak,  amelyek segítséget nyújtanak a természet és az ember által teremtett káprázatos szépségű értékes  felfedezéséhez a Kárpát-medence északkeleti részén. Az örökségtúrák egyfajta kulturális zarándokutak a múlt relikviái, a természet reliktumai, a történelem emlékhelyein át, középkori templomok, várak, kastélyok, irodalmi emlékhelyek és a népi építészet emlékei között.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                           Vannak örökségtúrák, amelyek egynapi járóföldre vannak, de akad olyan is, amelynek bejárása  akár három-négy napon át tart.

Történelmi emlékhelyek örökségtúra.

Okkal nevezhetjük Nyíregyháza és Nagykároly közötti szakaszt a Nyírség történelmi főutcájának. Itt sorakoznak a monumentális emlékei a vidéknek. Az evangélikusság legnagyobb templomaként számon tartott Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplom a barokk egyik legszebb emléke Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének. Nyírbátor gótikus temploma, amely a Báthory-család nyughelye, egész Magyarország egyik legrangosabb történelmi emlékhelye.

 

Szent László örökségtúra.

Olyan templomokat, emlékhelyeket, helyszíneket fűz fel, amelynek kötődése van Szent Lászlóhoz.

A középkor emlékei mellett útközben olyan káprázatos helyek mellett állhatunk meg, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Loire menti kastélya, a tiszadobi Andrássy-kastély, Szabolcs ősi földvára, a Vay család kastélya Vaján, amely az Alföld legnagyobb reneszánsz várkastélya, vagy Kisvárda monumentális vára és Tuzsér gyönyörű barokk kastélya. A laskodi református templom őrzi az egyik korai, a 14. század elején készült „Szent László-legenda” falkép ciklust. A baktalórántházi római katolikus templom falképén  Szent  László megkoronázását ábrázoló jelenet  látható. Szent László kiemelt helyet foglal el a magyar történettudatban és a magyar egyháztörténelemben.

Reformáció útja örökségtúra.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középkori templomainak legszebb csoportját a Felső-Tisza-vidéken található templomok alkotják. Díszítettségük és méretük miatt nem véletlenül nevezik őket e vidék ékszerdobozainak. Mindamellett, hogy ezek a templomok a gótika kiemelkedő emlékei a Kárpát-medencében, a reformáció művészetének is legszebb példái. E vidék sorsa ezer szállal kötődik a reformációhoz. A vallástörténeti események figyelembevételével joggal tekinthetünk erre a vidékre úgy, mint a reformáció magyarországi bölcsőjére. Olyan meghatározó vallástörténeti eseményeknek adtak otthont ezek a templomok, amelyek hozzájárultak a reformáció magyarországi előretörésére és megszilárdulásához.

Ide tartoznak: Lónyai reformtus  templom, Tákosi református templom a mezítlábas Notre Dame, Csarodai református templom a mosolygó szentek temploma, Márokpapi református templom a Bereg ékszerdoboza, Túristvándi híres vízimalma, Tiszacsécse Móricz Tündérszigete, Sonkádi  református templom virágok virága, Kölcsei református templom, Vámosoroszi református templom, Kisszekeresi református templom, Fehérgyarmati református templom, Cégénydányád  Kölcsey-Kende kúria és kastélypark, Szamosújlak Európa Nostra-díjas temploma, Gyügye Szatmár ékszerdoboza.

 

Partiumi örökségtúra.

A Partium Erdély kapuja, amely az egykori Erdélyi Fejedelemség és magyar Királyság közé ékelődve volt híd a két ország között. Híd volt a művészet közvetítésében is, ennek lenyomatai láthatók e történelmi táj műemlékein. A Partium méltatlanul mellőzött hely a Kárpát-medence turistacélpontjai között, pedig természeti és kulturális örökségei nem mindennapi kincseket őriznek. Az örökségtúra a Partium északi részének felfedezését célozza, olyan monumentális építmények, helyszínek érintésével, mint a nagykárolyi Károlyi-kastély, amely a legszebb kastélya, az erdődi vár, amely az egyik legnagyobb erődje vagy az Ákosi református templom, amely a legnagyobb középkori temploma a Partiumnak. A Partium irodalomtörténeti helyekben szintén kifejezetten gazdag, az örökségtúra Kölcsey Ferenc és Ady Endre szülőfaluján vezet át.

Ide tartoznak: Csenger a gótika ékköve és reformáció fellegvára, Csengersimai református templom az Árpád-kor emléke, Gacsály középkori temploma, az Erdődi vár, Túrricsei református templom, Ákosi református templom a romantika kiemelkedő emléke, Tasnádi református templom, Érmindszent Ady szülőfaluja, Kaplony a Károlyiak nyughelye, Nagykároly károlyi kastély, Kalazanci Szent József plébániatemplom egykori piarista kolostortemplom, Bere Szatmár egyetlen középkori falképét őrző temploma, Sárközújlak református templom, Csomaköz a megmentett templom.

 

Kerékpáros örökségtúrákat is lehet szervezni a Felső-Tisza-Vidéken.

Az örökségtúrákkal kapcsolatban további információ megszerezhető az interneten:

www.templomut.hu

www.temple-tour.eu

https:/ /www.facebook.com/kozepkoritemplomokutja

 

Szerda este az áhítatot Nagy József tartotta a 2 Sámuel 11 rész alapján.

Ez a rész két kérdést vet fel:

Mit tesz velem a bűn?

Mihez kezdek én a bűnnel?

 

Mit tesz velem a bűn?

A bűnről keveset beszélünk egymás között, még az egyházban, a lelkészek között is. Nem vesszük komolyan, hogy van bűn az életünkben. Mit mond az ige, mit kezd Dáviddal? A királyok háború idején a hadsereggel mennek, de Dávid otthon marad. Nem oda megy, ahova neki menni kellett volna. Nem azt teszi amit Isten eltervezett. Ádám sem azt tette, amit neki kellett volna tenni. Mit tesz a bűn Dáviddal, amiért nem Istenre hallgatott? Nincs ott, ahova Isten küldte. A bűn kényelmessé tesz, nem végezzük el a ránk bízottakat. Eltompítja az érzékszervünket. A bűn elkoptat. Az ember azt nézi ami a szeme előtt van, Isten azt, ami a szívben van. Mi lesz Dáviddal? Bele lép egy másik házasságba. A bűn az emberrel való kapcsolatot is elrontja. Az ördög, a szétdobáló rendetlenséget okoz. Az Isten felkentjét is megrontja a bűn. A bűn felnagyítja a testi vágyakat. Nem kérdezi Istent. Embereket kérdez. Betsabé tisztulása után történik az eset. Dávid be akarja sározni Úriást. Úriás hűséges az urához. Dávid állati szintre alacsonyítja le Úriást. Dávid szerint a megoldás Úriás halála. A bűn miatt embergyilkossá vált Dávid. Az egész személyiségét kifordítja. A bűn kiforgat az Istennel való közösségből. Krisztus azért jött el a világba, hogy az ember életét megmentse. A bűn minden jó kapcsolatot megszüntet. A bűn jelen van a világban, a személyes életünkben. Az egyházban is jelen van – ma is 500 évvel a Reformáció után.

 

A csütörtök reggeli áhítatot Pótor László tartotta az 1 Mózes 21,1-21 igeszakasz alapján.

Izsák születése, Izmael elűzése és Hágár menekülése állt az igehirdetés középpontjában.

Ábrahám családjában nagy felháborodás van. Az ígért fiúra, Izsákra tíz évet kellett várni. Sára kigondolta az utódot. Hágárt, az egyiptomi szolgálóját adta oda Ábrahámnak, így született Izmael. Megszületik a fia, az örökös, Izsák, de nem férnek meg egymás mellett Hágár fiával, ezért elűzik a háztól. Hágár feladja a reménységét, vándorlás közben leteszi a fiát egy bokorba, hogy lássa, hogyan hal meg... Pusztaságban vagyunk Bolyongunk: ide-oda járás, tévelygés. Nincs cél, keresgélés van. Vannak emberek akik sodródnak, nincs fix helyük. A sok pénz nem ad boldogságot: elégedetlenség, eldobott élet. Keservesen kiáltunk fel: Uram, életünk sivatagján oltalmazz! Krisztus azért jött a világra, hogy célba vigyen bennünket. Elfogy Hágár tömlőjéből a víz, kiürült. Nincs víz a pusztában. Életünkben is előfordul, hogy sok minden elfogy. Elfogy a türelem, uralkodik helyette az indulat. Elfogy a szeretet. Ha nincs szeretet, akkor meghidegül a kapcsolat. Ez az emberi szeretetre vonatkozik. Az isteni szeretet soha el nem fogy az életünkből. Elfogy a békesség. Bele nézünk a világba: televízió, internet – sehol nincs békesség. Elfogy a szentség. A bűnesettel elfogy az Isten szentsége. A gyűlölet lép a helyébe. Az életünkben sokszor elfogy a szentség. Hogy válhat javunkra a sok csapás? Pedig akik az Istent szeretik, azoknak minden a javukra van. Elfogy a fogadalmunk: konfirmációs fogadalom, úrvacsorai fogadalom tétel. Így az ígéret és fogadalom hazugsággá válik. A szomorú eredmény: 23 év alatt 800 ezerrel fogyott a reformátusok száma Magyarországon. (2 millióról 1,2 millióra.)

 

Mi a megoldás? Isten meghallgatta Hágár jajkiáltását. Isten meghallgat a bolyongásunk közepette. A forrás ma is Jézus Krisztus keresztje. Aki hisz benne és elfogadja, annak örök élete van. Jézus adja az élő vizet.

A kérdés: mennyi víz van a tömlőben? Ha kiszáradt az életem, Jézusnál van a megoldás.

 

Befejező énekünk: Ref, 455

„Testvérek menjünk bátran,

Hamar leszáll az éj,

E földi pusztaságban

Megállni nagy veszély,

Hát merítsünk erőt

A menny felé sietni

Nem állva meg pihenni

A boldog cél előtt.”

Csütörtök délelőtt előadás. Vallástörténet: Iszlám

előadó : Dr. Báthori Gábor

 

A világban ma 9 civilizáció van. A civilizációk között állandó küzdelem alakult ki. 2014 – 2015-ben  jött Európába a migráció. A migráció kapcsán többnyire iszlám vallásúak érkeznek. A muszlimok szemében ez a legjobb vallás, mert a legegyszerűbb. Ez a primitív népek vallása. Mohamed a tanítójuk, könyvük a Korán. Monoteisták, Isten az egyetlen, nincs hozzá hasonló. Földrésztől függetlenül léteznek. A világvallások hozzáállása a hitükhöz: a hinduk elítélik, a buddhisták fanatikusoknak tartják, a keresztyének elismerik a pogányokkal szemben.

Pascal szerint: „Mohamed azzal alapított birodalmat, hogy gyilkolt, Jézus azzal, hogy meggyilkoltatta magát”. A muszlimok engedik a többnejűséget, a nőket semmibe veszik.

Az iszlám megalapítása.

Az iszlám jelentése: az Isten iránti odaadás, belenyugvás Isten akaratába. Ábrahámtól vezetik le származásukat Izmaelen keresztül. Míg a muszlimoknak Izmael az ősatyjuk, a zsidóknak pedig Izsák. Izmael létrehozta Mekkát, Izsák Jeruzsálemet. Mohamed nem hirdetett olyan magas etikát, mint Jézus. Erősek a törzsi hagyományok, az ősök tisztelete, a vérbosszú, az idegenektől való elzárkózás jellemzi őket. 4 havonta fegyverszünetet tartanak, ilyenkor béke uralkodik. A vallás másodlagos náluk. Híres szentély Kába Mekkában, kocka alakú a templom, szent köveik vannak, azokat csókolgatják, ezrek zarándokolnak oda.

Mohamed élete.

570 körül született Mekkában, szegény törzsből származott. Csodás események voltak születésekor, nehéz ifjú kor jutott neki, kezdetben birka pásztor, majd kereskedő, a világot megismeri. 40 éves korában Gábriel arkangyal meglátogatja, küldetése van, sok csoda történik vele., az egész iszlám vallás az ő műve. Zseniális vallásalapító, kiváló államférfi. Nem volt nemes lelkű, nem volt higgadt, szigorú bölcs. 40 évesen megváltozott, látomása volt. A keresztyének hatással voltak rá. Gábriel szól hozzá teleírt selyemkeszkenővel. A szent iratokat közölte vele. Első tanítványai a szűk családi kör. Gátlás nélküli államférfi lesz. Törzsek csatlakoznak hozzá. Teokratikus államszervezet  szervezője, vezetője. Legfőbb törvényhozó abszolút hatalommal bíró király (bíró, hadvezér, adókivető). A muszlimok a vallási vezetőjüket fogadják el igazi vezetőnek. A gazdag zsákmányok ellenére életmódja egyszerű. Három luxust enged meg magának:      jó ételek, illatszerek és a nők. Számtalan nővel köt házasságot.

Mohamed tanai: egy Isten hívő, a jók a paradicsomba, a rosszak a pokolba kerülnek. Hatással volt a prófétára a keresztyénség, az Ó- és Újszövetség, a zsidó vallás. Elutasítja a több istenséget. Mohamed várt a zsidók csatlakozására, de nem követték, ezért Mekka felé fordult.

Dogmatikája öt pilléren nyugszik: a tan elismerése, vallási kötelezettség, böjt, szegény adó(a gazdagok fizetik a szegények helyett), zarándoklás Mekkába.

Az iszlámhoz tartozás alapja: csak Allah van.

7 jellemzője: élet, tudás, látás, hallás, akarat, mindenhatóság, beszéd.

7 részből áll a paradicsom.

6 részből áll a pokol.

Az iszlám harcias természetű: a szent háború (dzsihad) célja a Próféta vallásának a terjedése.

Az iszlám tehát politikai jellegű is, egy államrend is, erőszakkal terjeszkedik, sokféle ága van, időközben szakadások, pártoskodások, ellenállások jöttek létre.

632-ben meghal Mohamed, válság következik a gyülekezetében. Nem nevezte meg az utódját.

Hódítások: Perzsia, Szíria, Egyiptom, Karthagó, Ibéria, Dél-Franciaország, Damaszkusz, Kína.

Nincs általános térítés, önként veszik fel a vallást. Marokkótól Közép Ázsiáig hatalmas birodalom jött létre, magas szintű szintézis zajlik.

2014-ben újra megalakult a kalifátus (Iszlám Állam), modern Törökországot hozott létre. A születési számarány nagy, ezzel hódítanak.

Az iszlám az erőszak vallása, a keresztyénség pedig a szeretet vallása.

Csütörtök este morzsaszedés után az áhítatot Nagy József tartotta.

Folytatta az előző nap megkezdett bibliai rész magyarázatát (2 Sámuel 11 rész), amely Dávid bűnéről Betsabéval, és Úriás haláláról szólt.

 

Mihez kezdek én a bűnnel?

Miért nem vesszük észre magunkban a bűnt? A választ Isten igéjében találjuk meg majdnem minden esetben. De az értelmet is adja, ami segít felismerni a bűnt. A 2 Sámuel 12. részben Nátán próféta figyelmezteti szörnyű tettére Dávidot. Dávid eltompult, nem vette észre, hogy vétkezett, de Istennek ez a tette nem tetszett. Isten senkit nem akar a bűnben hagyni. Ezt teszi Dáviddal is. Elküldi hozzá Nátán prófétát. A gazdag és szegény ember bárányának történetét mondja el, hogyan semmizte ki a    szegény embert. Dávid felháborodik az igazságtalanságon, de Nátán szemébe mondja, hogy „ Te vagy az az ember...”Az érzékek eltompulását a bűn teszi. Amikor Isten szól, figyeljünk rá. Embereket is felhasznál, hogy figyelmeztessen. Az, akinek az igazságot kellene szolgáltatni, magával szemben érzéketlen. Mihez kezdjek a bűnnel? Fel kell ébredni, észre kell vennem, hogy halott vagyok. Isten gyűlöli a bűnt. Ha valaki magában őrizgeti a bűnt, azt Isten nem tudja használni. Ezért küldi Nátánt. Ezért küldi Jézus Krisztust a világba. Isten utánunk küld valakit, még pedig Jézus Krisztust. Jézus Krisztus mindent úgy mond el, ahogy Isten mondja. Először fel kell ismerni, hogy én vagyok a bűnös. Azért vagyunk most itt, hogy felismerjük bűnösségünket. Nem akarja Isten, hogy örökre elvesszünk. A bűn eltitkolása nem megoldás. Szembe kell nézni vele. El kell jutnunk odáig, ahova Dávid eljutott. Szembe néz önmagával. Isten nem fordít nekünk hátat.  Nem küld el. Vigyázzuk, nem marad semmi titokban. Egyszer minden napvilágra kerül. Előbb-utóbb mindenről számot kell adni. Valljuk be bűneinket. Kinek? Dávid Istennek vallja be bűneit.

Mit kezdjek a bűneimmel? Ezt tudnom kell: megvallani. Nehéz kimondani, hogy bocsánat. Sokszor úgy érzem, hogy össze roskadok.

 

Péntek délelőtt a Csendes hetünk záró alkalmát Nagy József tartotta. Előadásának témája  A Második Helvét Hitvallás volt.

 

A hitvallások fontosak a református hitünk gyakorlásában. A Szentírás erősít bennünket ebben is: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt.” (Máté 10,32-33).

Az egyházi hitvallás Istennek Jézus Krisztusban a Szentlélek által egyszer s mindenkorra kijelentett s hitelesen egyedül a Szentírásban tanúsított igéjéből nyert hitismeret, melyet Krisztus egyetemes egyházának egyik része egy sajátos történeti helyzetben közmegegyezéssel megállapít, elfogad, s jobb okulásig – a Szentírás tekintélyének feltétele alatt – mérvadónak nyilvánít. Az egyházi hitvallás nem keresi másutt Isten kijelentését, hanem csak a Szentírásban. Az Írás a forrás, a szabály, a zsinórmérték. A hitvallást az Igével együtt kell olvasni.

Az  Apostoli Hitvallás és  A Heidelbergi Káté mellett nagyon fontos  A Második Helvét Hitvallás nekünk reformátusoknak.

A II. Helvét Hitvallást  Bullinger Henrik (1504-1575) írta, aki Bremgartenben születet, Kölnben végzett egyetemet. A Szentírást, Luthert és Melanchtont tanulmányozta. Zwinglivel  állandó kapcsolatban volt. A II. Helvét Hitvallást 1566. március 1-jén adták ki Genfben. 1567-ben Méliuszék  Debrecenben a zsinaton fogadták el. Ez a hitvallás Isten igéjével akart érvényt szerezni  a tévhittel a tévtanokkal szemben. Közérthetősége, szabad szövege és biblikussága révén hamar elterjedt a helvét vidéken, sajátjuknak vallották a hívek. Olvasmányossága miatt könnyen érthető, mindig a Bibliára hivatkozik, állandóan megjelöli az ige helyeket. Magyarázataival még jobban megvilágosítja számunkra a Szentírás üzenetét. Ezért érdemes tanulmányozni, mert erőt merítünk belőle hitünk gyakorlásában, megerősítésében.

 

 

Nyíregyháza, 2017. 06.06.                                                        Horváth Csaba







>
A Nyírségi Református Egyházmegye Ibrányi Idősek Otthona bemutatása

koszorú, virág- és sírcsokrok kötése...









Látogató számláló