Harmadik regionális konfirmandus-ifjúsági találkozó
2009 december 12-én került megrendezésre a nyírségi református egyházmegyében, a missziói bizottság és az egyházmegye vezetésének támogatásával a harmadik regionális konfirmandus-ifjúsági találkozó, melynek a Kelet-Nyírségi régióban Nagydobos adott otthont. Az adventi időszak kellős közepén , a télben tavaszias időjárási 
viszonyok között kezdtük el a készülődést , hogy minden rendben legyen és semmi se akadályozza a gyülekezetünkbe meghívott közel húsz konfirmációs és ifjúsági csapatot , hogy el jöjjenek és jól érezzék magukat ezen az alkalmon. A nap vezér gondolatát a Jelenések könyvének 3 rész , 20-ik verse alapján ( …Íme az ajtó előtt állok és zörgetek…) a zörgetésre, Krisztusra ,mint zörgetőre és mireánk , mint ajtónyitókra helyeztük. Ennek jegyében , néhány nappal a találkozó előtt , feltérképezendő, hogy kb. hány fiatal jövetelével számolhatunk, körbe telefonáltunk, és a visszajelzések alapján több mint 160 gyerek érkezése volt várható. A szervezés utolsó fázisában döbbentünk reá, hogy miközben mi Jézus zörgetésére készültünk elő, más is zörgetett, aki talán nem igazán örült ennek az egész eseménynek és betegség hullámmal igyekezett megzavarni a program létrejöttét. Ezt bizonyítandó volt aki nagyon szeretett
volna jönni , de az utolsó pillanatban, nehéz, de felelős döntést hozva mégsem jöhetett, voltak sokan akik mondtak egy várható létszámot, de a betegség miatt csak kevesebben tudtak eljönni , és végül két nappal a találkozó előtt a várva várt Debreceni Nagytemplomi Gyülekezett ifjúsági zenekara, az Éden együttes is, sorozatos megbetegedések miatt, kénytelen volt tudatni velünk, hogy nem tudják vállalni a megígért koncertet. Ekkor mi szervezők kicsit elbizonytalanodtunk, de újra csak rádöbbenhettünk arra, ha egy esemény Isten akaratából van, azt a pokol kapui sem tudják tönkre tenni, és betegség hullám ide vagy oda , az mégis megvalósul , áldásos módon.
viszonyok között kezdtük el a készülődést , hogy minden rendben legyen és semmi se akadályozza a gyülekezetünkbe meghívott közel húsz konfirmációs és ifjúsági csapatot , hogy el jöjjenek és jól érezzék magukat ezen az alkalmon. A nap vezér gondolatát a Jelenések könyvének 3 rész , 20-ik verse alapján ( …Íme az ajtó előtt állok és zörgetek…) a zörgetésre, Krisztusra ,mint zörgetőre és mireánk , mint ajtónyitókra helyeztük. Ennek jegyében , néhány nappal a találkozó előtt , feltérképezendő, hogy kb. hány fiatal jövetelével számolhatunk, körbe telefonáltunk, és a visszajelzések alapján több mint 160 gyerek érkezése volt várható. A szervezés utolsó fázisában döbbentünk reá, hogy miközben mi Jézus zörgetésére készültünk elő, más is zörgetett, aki talán nem igazán örült ennek az egész eseménynek és betegség hullámmal igyekezett megzavarni a program létrejöttét. Ezt bizonyítandó volt aki nagyon szeretett volna jönni , de az utolsó pillanatban, nehéz, de felelős döntést hozva mégsem jöhetett, voltak sokan akik mondtak egy várható létszámot, de a betegség miatt csak kevesebben tudtak eljönni , és végül két nappal a találkozó előtt a várva várt Debreceni Nagytemplomi Gyülekezett ifjúsági zenekara, az Éden együttes is, sorozatos megbetegedések miatt, kénytelen volt tudatni velünk, hogy nem tudják vállalni a megígért koncertet. Ekkor mi szervezők kicsit elbizonytalanodtunk, de újra csak rádöbbenhettünk arra, ha egy esemény Isten akaratából van, azt a pokol kapui sem tudják tönkre tenni, és betegség hullám ide vagy oda , az mégis megvalósul , áldásos módon.
Szombat reggel , a helyi Általános Iskola ebédlőjében, mely otthont adott az egész rendezvénynek, rövid elcsendesedés után, állt fel a regisztrációs csoport és várta az első érkezőket. A saját csapatunk regisztrációja után fél kilenc körül megindult a nagyüzem és jöttek a meghívott gyülekezetek ifjai lelkészeik társaságában. Végül is a regisztráció alapján 130-an gyűltünk össze , és pontban fél tízkor kezdetét vehette az alkalom. Vadász Sándor ( a Mátészalkai Kálvin János református általános iskola) tanárának vezetésével alkalmi ének és zenekar verbuválódott , amely a nap egész ideje alatt sok- 
sok új és már korábbról jól ismeret énekekkel örvendeztették meg a jelenlévőket, akik közül sokan bekapcsolódtak az éneklésbe. Dr . Gaál Sándor esperes úr a fiatalok számára is befogadható módon megtartott nyitó áhitatában reá mutatott arra, hogy ebben a rohanó , túlterhelt világban is vannak dolgok amik kevésbé fontosak, amit le kell tennünk, hogy megnyíljon az út azok előtt amik igazán fontosak az életünkben. Kustár György tiszabecsi lelkipásztor az 
adventi várakozással kapcsolatos előadása érdekfeszítő és elgondolkoztató volt valamennyiünk számára. Csoportos beszélgetésekben igyekeztünk elmélyíteni a hallottakat , kilenc kiscsoport alakult lelkészek és nagydobosi fiatalok vezetésével. Félegy körül kezdődött a várva várt ebéd, melyet a helybeli asszonyok készítettek nagy szeretettel. Az ebéd elfogyasztása után, három tanteremben lehetett a gyerekeknek kézműves foglalkozáson részt venniük , és ajándékot készíteniük azoknak akiket szeretnek, illetve a saját gyülekezetük számára is lehetőség volt barkácsolni. Volt aki gyöngyöt fűzött , volt aki gipszből kiöntött karácsonyi figurákat festett, volt aki dekorgumiból, vagy gyönyörű szép karácsonyi díszekből kopogtatót készített. 
Aztán újra a zenekar következett, filmrészletet néztünk, majd záró gondolatok után, egymás kezét megfogva énekeltük el énekeskönyvünk 457 –ik énekét. Félnégykor ért véget ez az áldott alkalom, melynek reméljük lesz folytatása az egyházmegyében. Ezúton szeretném megköszönni a résztvevőknek a jelenlétét, a szolgálattevőknek a szolgálatot, a lelkipásztoroknak a távolságok legyőzését, a nagydobosi gyülekezet vendégszeretetét, és mindenek fölött az Örökkévaló Isten hatalmát,hogy alkalmat készített áldatlan állapotok között vergődő életünk megáldására és megszentelésére: Soli Deo Gloria.Koós Lóránt Zsolt nagydobosi lelkipásztor
